Kockázat? Nem mindegy, hogy milyen!

 

Kockázat? Nem mindegy, hogy milyen!

Alacsony vagy esetleg magas?

Azt gondolnánk, hogy kockázat vagy van, vagy nincs, ha pénzügyekről van szó, pedig ennél jóval árnyaltabb a kép. A kockázatvállalási hajlandóságunknak megvan a lélektani oldala is, egyénenként eltérő, hogy ki mekkora kockázatot mer vállalni. Az, hogy mennyire merünk fejest ugrani egy rizikósabbnak tűnő befektetésbe, nem pusztán a pénztárcánk vastagsága határozza meg. Ha egy befektetés esetében döntéshozási kényszerbe kerülünk és a körülmények átfogó ismerete nélkül kell választanunk bizonyos opciók közül, akkor kockázatot vállalunk.

Objektív és szubjektív kockázat

A szakirodalomban rengeteg kockázati kategóriával találkozhatunk. Ezen felosztások közül csak egy az objektív és a szubjektív kockázaton alapuló felosztás. Ebben a kategorizálásban az objektív kockázat azt jelenti, hogy az aktuális külső körülmények, például az árfolyamok alakulása segít megjósolni azt, hogy veszteséges lesz-e a befektetés vagy sem. Emellett számolnunk kell a szubjektív kockázattal is, ami egyénenként eltérő lehet. Ilyenkor az érzésekre, vagy az előítéletekre alapozott döntést hozunk - ez utóbbira példa lehet, ha azt gondoljuk, hogy az alacsony kamat egyenlő a biztonsággal és nem járunk utána a különböző rizikófaktoroknak és a teljes kép kialakítása nélkül döntünk.

Szakértők szerint az objektív kockázat csökkentése, például befektetési tanácsadók alkalmazásával vagy különböző technikák használatával (árfolyamfigyelés, diverzifikáció, azaz a pénzügyi eszközök gondos elosztásával vagy az eladással és a vásárlással történő manipuláció) sem eredményezi a szubjektív kockázat csökkenését. Tehát, ha látszólag minden objektív kockázati tényezőt sikerült megismerni, akkor is meg kell birkózni a saját személyiségből eredő előfeltevésekkel, a szubjektív kockázattal.

Itt fontos kiemelni, hogy sok ember esetében a kockázat fogalma összemosódik a veszteség fogalmával. Egyes embereknél a szubjektív realitás gyakran válik objektív realitássá a befektetési döntés folyamatában, ennek következtében nem a tények mérlegelése után döntenek, hanem hagyják, hogy a saját elképzeléseik, tapasztalataik vezéreljék őket. Tehát embertípustól függ a kockázatvállalás hajlandósága, többségünk inkább kerüli azt, de vannak olyanok is, akik szívesen vállalják, míg mások inkább kockázat-semlegesek. A kockázat-semlegesség különösen az olyan helyzetekben nyilvánul meg, amikor egy befektetésen keveset lehet nyerni és veszíteni is, ilyen esetben gyakran úgy érzi a befektető, hogy fölösleges előzetesen tájékozódnia.

Pszichológiai tényezők

A kockázatkezelésre nagy hatással van az is, hogy az egyes embereknek milyen tapasztalataik vannak a veszteségekkel kapcsolatban, illetve, hogy hogyan reagáltak életük során a különböző veszteségélményekre. Minden ember több érzelmi és tárgyi veszteséget is megélhet, az olyan élményektől kezdve, mint a gyerekkori kedvenc plüssállat elvesztése az oviban, egészen a tőzsdén elbukott nagyobb összegekig, széles lehet a skála. A veszteség mértéke, az ilyen élmények gyakorisága és ezen élmények kezelése befolyásolja, hogy később hogyan viszonyul a pénzügyi befektetések esetében is a kockázatvállaláshoz. De sokszor még az is előfordulhat, hogy kedvezőtlen döntést hozunk csupán azért mert hagyjuk, hogy mások befolyásoljanak minket, de az is a lélektani tényezőkön múlik, hogy az addigi eredményei miatt lehorgonyzunk egy részvény mellett azt gondolva, hogy az örökre sikeres marad.

Reális kockázatok

Szemben a pszichológiai tényezőkkel, amelyekkel mindenkinek saját magának kell megküzdenie, vannak olyan kockázati tényezők is, amelyekkel mindenki közel azonos mértékben tud számolni. A pszichológiai tényezőknek nagy szerepe van abban, hogy hogyan döntünk, de egy befektetés kockázatosságát több tényező is befolyásolhatja, ezekkel érdemes kalkulálnunk, ha szeretnénk lépni.

Egy befektetés kockázatosságára is hatással lehet, hogy milyen országban valósul meg, milyen politikai tényezők mellett, hiszen például a hitelminősítő szervezetek besorolása befolyásolhatja a nyereségességet. Az sem mindegy, hogy milyen ágazatba ruházunk be, például a mezőgazdaság jóval kiszolgáltatottabb a külső tényezőknek, mint mondjuk a távközlési szektor. Ingatlanbefektetés esetén például a régió kockázattal is számolnunk kell, így az ingatlan közvetlen környezete és régiós besorolása is alakíthatja annak az értékét. A vállalkozás specifikus kockázattal, akkor találkozunk, ha nagyobb volumenű beruházáshoz tőketársat vagy finanszírozót próbálunk találni, ebben az esetben az határozza meg a kockázat mértékét, hogy mennyire tőkeerős az adott vállalkozás, milyen a tulajdonosi összetétele vagy az aktuális piaci pozíciója.

Árfolyamkockázattal főleg akkor kell számolnunk, ha nem forintban, hanem más valutában fektetünk be. Mindezek mellett figyelembe kell vennünk az inflációs kockázatot, ez a reálhozam értékére van hatással és olyan értékpapíroknál jelentkezik, amelyeknek nominálisan rögzítették a hozamát ezért az infláció változása nagyobb hatással van rá. A kamatláb kockázat ezzel szemben a befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából ered.  A jogi kockázat a jogi megalapozottság hiányosságaiból fakadhat, ezen felül még a vis major kockázattal is kalkulálnunk kell, ez valamilyen előre nem látható esemény, hatóság rendelkezése, háború, forradalom, polgári felkelés, munkabeszüntetés, járvány, természeti katasztrófa, tűzvész, áradás, földrengés következményeként lehet hatással a befektetésre.

A fentebb felsorolt tényezők mind hatással lehetnek arra, hogy mennyire alacsony vagy milyen magas a kockázat. A befektetések lélektanában nem szabad hagyni, hogy a pillanatnyi impressziók vagy a lélektani tényezők akadályozzák a döntést. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy egy befektetésnél érdemes a hosszútávú célokra fókuszálni, a piac pillanatnyi mozgásai helyett.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy érdemes elkülöníteni egymástól a valódi kockázatot jelentő tényezőket és a saját tapasztalatainkból adódó elképzeléseket, így csökken a befektetéssel kapcsolatos pánikérzés mértéke, de a veszteség lehetősége is.

Forrás: nextlevel.hu

 

Teteje