sze, 10/30/2013 - 23:11
A gyapjú állati fehérjét tartalmaz nagy mennyiségben, anyaga az aminosavakból felépülő kreatin. A birka bundáját kétféle szál alkotja: a felszőr védi az állatot az időjárás viszontagságaitól (hó, eső), ezek vastagabb, hosszabb szálak, a pehelyszőr pedig sokkal rövidebb, lágyabb, ez a hideg ellen nyújt védelmet. Amikor rájöttek arra, hogy az állat bundájából ruhaalapanyag készíthető, meg kellett változtatni a tenyésztési szokásokat. A felszőr ugyanis nem alkalmas a fonalkészítésre, így arra kellett törekedni, hogy ezektől mielőbb megszabaduljon a birka és csak a selymes pehelyszőr maradjon meg. Ennek kétféle tenyésztési módja létezik: a merinói és az angol.
Magyarországon már évszázadok óta tenyésztenek juhokat, először a parlagi birkákkal, később – az 1700-as évek végén – a merinói fajtákkal is kísérleteztek. Ez olyannyira bevált, hogy az 1800-as évek végéig Magyarország nagyhatalomnak számított a gyapjútermelésben. Ekkor azonban Amerikában és Ausztráliában is fellendült a gyapjúipar, így az ágazat hanyatlásnak indult Európában. A magyar gyapjú minősége már nem felelt meg a piacnak (főként a téli, istállós tartás miatt) és bár az ősi magyar juhfajtát, a rackát és egyes merinói fajtákat még tenyésztik, ma már behozatalra szorulunk ebből az alapanyagból.
Az egyre hűvösebb napokon szívesen öltjük magunkra kedvenc kötött holmijainkat. Ősszel és télen a legnépszerűbb viselet a gyapjú, hiszen nagyszerűen melegít és nem utolsósorban természetes anyag.
Egy kis gyapjútörténelem
Az emberiség már évszázadok óta használja a juhok bundáját ruhakészítéshez, de számos lakástextilnek is az alapanyaga. A korabeli feljegyzések szerint a juhot már időszámítás előtt 2000-ben háziállatként használták, a rézkorszakban a juh és a muflon keresztezésével ún. rézjuhokat tenyésztettek, amelynek a bundája már alkalmas volt ruhakészítésre, időszámításunk kezdetére pedig a rézjuh és az Észak-Afrikából származó zsírfarkú juh keresztezéséből jött létre a római juh. A kontinensen ez a fajta terjedt el leginkább.
Miből áll a juh szőre?
A gyapjú állati fehérjét tartalmaz nagy mennyiségben, anyaga az aminosavakból felépülő kreatin. A birka bundáját kétféle szál alkotja: a felszőr védi az állatot az időjárás viszontagságaitól (hó, eső), ezek vastagabb, hosszabb szálak, a pehelyszőr pedig sokkal rövidebb, lágyabb, ez a hideg ellen nyújt védelmet. Amikor rájöttek arra, hogy az állat bundájából ruhaalapanyag készíthető, meg kellett változtatni a tenyésztési szokásokat. A felszőr ugyanis nem alkalmas a fonalkészítésre, így arra kellett törekedni, hogy ezektől mielőbb megszabaduljon a birka és csak a selymes pehelyszőr maradjon meg. Ennek kétféle tenyésztési módja létezik: a merinói és az angol.
Merinói és angol gyapjú: Mi a különbség?
A Spanyolországból származó, merinói típusú tenyésztés során mindkét szőrfajta egyenletesen fejlődik, így lágy, finom tapintású bundát kapunk. Az angol gyapjúnál fokozatosan eltűnik a felszőr, megvastagodik a pehelyszőr, így itt is hasonló a végeredmény. Az eredetileg Kis-Ázsiából származó merinói juhok tenyésztésével egyébként Angliában is megpróbálkoztak, de az éghajlat egyáltalán nem kedvezett a kísérletnek, ezért inkább helyi fajtákkal folytatták a tenyésztést.
Magyarország és a gyapjú
Magyarországon már évszázadok óta tenyésztenek juhokat, először a parlagi birkákkal, később – az 1700-as évek végén – a merinói fajtákkal is kísérleteztek. Ez olyannyira bevált, hogy az 1800-as évek végéig Magyarország nagyhatalomnak számított a gyapjútermelésben. Ekkor azonban Amerikában és Ausztráliában is fellendült a gyapjúipar, így az ágazat hanyatlásnak indult Európában. A magyar gyapjú minősége már nem felelt meg a piacnak (főként a téli, istállós tartás miatt) és bár az ősi magyar juhfajtát, a rackát és egyes merinói fajtákat még tenyésztik, ma már behozatalra szorulunk ebből az alapanyagból.
Hogyan lesz a gyapjúból fonal?
A nyírás után a gyapjút gondosan osztályozzák. Lényeges például, hogy az állat melyik részéről származik, a háton lévő gyapjú ugyanis a sok napsütés miatt nem a legjobb minőségű, hiszen a napfény roncsolja a gyapjúszálakat. A bundát megtisztítják a szennyeződéstől. A tisztított gyapjút ezek után bepermetezik egy olajos emulzióval, majd egy ún. farkasológépen bontják szét a fürtöket. Ezután több lépcsőben szétfésülik a szálakat, nyújtják, előfonják, majd végfonják, így jön létre a fonal.
Miért jó a gyapjú?
A gyapjúszálak pikkelyes felületűek és hullámosak, ezek teszik alkalmassá például a nemezkészítéshez. A legfinomabb gyapjúszálak a leghullámosabbak is, ezeknek különösen jó a nedvszívó képességük, valamint jól tartják a meleget és a legtöbb ruhadarab is ezekből a finom szálakból készül.
Ebből a csodálatos gyapjúból készült fonalakat, kelméket talál minden kedves vásárló, aki betér a Piac u. 39. szám alatt található Burda Méteráru Stúdióba.
Cimkék:
