TV: szeretjük, imádjuk – de mit tudhatunk róla?

 

TV: szeretjük, imádjuk – de mit tudhatunk róla?

Életünk szinte elengedhetetlen részévé vált. Hozzánk tartozik, majdhogynem családtag. Sok háztartásban több is van belőle. Nem csoda, hogy az évek alatt rengeteg fejlődésen és változáson ment keresztül. Ez a televízió, a TV, amiből talán nagyobb választék van, mint autóból.

Egy kis TV történelem.

Ugyan Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor LondonGlasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.

A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben.

Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.

Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.

1929-ben már Anglia is elkezdte a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt, 1936-ig John Logie Baird készülékével, majd az EMIMarconi Companyáltal kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszerrel. Az Amerikai Egyesült Államokban az NBC 1939-ben sugározta első televíziós adását.

1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta a színes televíziót, és 1940. január 12-én az első tévélánc is megkezdte a működését.

Peter C. Goldmark (1906–1977), a budapesti születésű mérnök, fizikus 1936. január 1-jétől 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a CBS alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatója is). Ő dolgozta ki az első használható színes televízió-szabványt a CBS-nél 1940-ben. (Emellett ő találta fel a mikrobarázdás lemezt 1944-ben, s űrtávközlési alkalmazások fejlesztőjeként is tevékenykedett.)

A 20. század végére a televízió a legnagyobb hatású tömegmédiummá vált világszerte.

Magyarországon az 1950-es évektől létezik televízió. A televíziós adások megindulása hazánkban évtizedeket késett, számos országban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés.

Napjainkban már a háromdimenziós képalkotásra képes televízióval folynak előrehaladott kísérletek világszerte. Sőt, megalkották az okos tévét (SMART TV) mellyel a tv-k a telefonokhoz hasonló fejlődésen mentek keresztül és képesek internetes tartalmak megjelenítésére számítógép közbeiktatása nélkül.

A Smart TV forradalmasíthatja az otthoni szórakozást, és egyszerűen hozzáférhetünk az online szórakozás birodalmához.

Túlléphetünk a Full HD-n is az új generációs, Ultra HD felbontású televíziókkal. Kiváló képminőségük intenzív élménye egyszerűen magával ragadja a képzeletet.

A 3D televíziók elhozzák otthonunkba a 3D világát. A nappali kényelméből élvezhetjük a háromdimenziós filmeket, sportműsorokat, dokumentumfilmeket és játékokat.

A különféle LED-televíziók a karcsú dizájnt élénk színekkel és energiatakarékosabb működéssel egészítik ki, így tökéletes otthoni filmélményt biztosítanak.

Mostantól már nem csak a nappaliban engedhetjük meg magunknak a legtisztább képet. A legújabb LED-es technológiával működő készülék a Full HD felbontás élessége mellett USB- és HDMI-portot, valamint számítógépes bemenetet is kínál.

A kristálytiszta megjelenítést garantáló LED-es kijelző és a kettős tuner stílusos külsőbe zárva nyit ablakot a HD felbontású digitális televízió-műsorok világára. Sőt: egyes készülékek többek egyszerű televíziónál. Megtekinthetjük rajtuk a többi eszközön tárolt képeket és saját készítésű videókat, és játékkonzolokat, DVD-, illetve Blu-ray lejátszókat csatlakoztatva tehetjük teljessé a HD tartalmak élvezetét.

Ha a televíziózás fejlődéséről van szó, és azon belül is a jelenkor technológiája érdekel bennünket, akkor mindenképpen a LED TV-ket, a 3D-technológiát, a Full HD felbontást, valamint a legújabb 4K felbontást kell megemlíteni.

Időrendben először a HD Ready és a full HD TV-ket érdemes megemlíteni, hiszen ezek a készülékek léptek túl hosszú idő után, az addig csúcson lévő DVD-minőségen, és mára már eléggé elterjedtnek mondhatók.

A LED TV-k megjelenése szintén egy új korszakot nyitott a televíziózás történetében. A LED TV-k képminősége és színvilága sokkal jobb minőségű, mint a hagyományos LCD TV-k esetében, és mindehhez egy energiatakarékosabb működés is társul.

A 3D-technológia is nagy lendülettel indult, úgy tűnt, hogy ez lesz a következő nagy dobás. Szinte minden gyártó indulni akart a versenyben és kifejlesztette saját 3D-s televízióját. Néhány évig ezek voltak a csúcskategóriás készülékek, azonban a lendület elég hamar elfogyott, mivel a gyártók is rájöttek, hogy az emberek nem igazán vágynak a 3D-s tévézésre, főleg azzal a kényelmetlenséggel együtt, hogy csak különleges szemüveggel nézhetők 3D-s tartalmak.

Így végül a 2013-as év mindenképpen a 3D technológia visszaszorulásának (sokak szerint halálának) és valami új születésének az éve volt: ez az új dolog pedig a 4K felbontású készülékek megjelenése.

Mit jelent a 4K?

A 4K, vagy más néven Ultra HD felbontás minimum 3840×2160 képpontot jelent. Természetesen lehet akár több is, de jelenleg ez a standard. Nem kell sokat számolni ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy ez szélességben és magasságban is duplája a full HD 1920×1080-as felbontásának, és így összességében ez négyszer(!!!) annyi, azaz nyolc megpixelt jelent, ami az eddigieknél sokkal élesebb képet ad. Az nem olyan nagy cucc, gondolhatja az egyszeri szkeptikus, hiszen 15 ezer forintért már 16 megapixeles fényképezőgépeket dobnak az ember után. Az egyszeri szkeptikus persze nyilvánvalóan nézett még 4K-tévét, ez a felbontás ugyanis mozgásban, tévéképernyő méret mellett rettenetesen sok, példának okáért nagyobb, mint egy digitális IMAX mozié. Hihetetlenül élethű kép és mindez a nappalinkban. És hogy ne keseredjünk el, hogy mi lesz a 4K után, egyes gyártók már megjelentek a 8K-s, vagyis 7680*4320 képpont felbontású monstrumokkal.

Az idei CES-en pedig már bemutatták a „Quantum dot” technológiát, melynek jóvoltából a hagyományos LCD kijelzőkhöz képest jobb színszaturációra és szélesebb színpalettára számíthatunk, ami nagyon jól hangzik. A Quantom Dot eljárás lényege, hogy a tradicionális IPS alapú LCD panel elé egy vékony filmréteget helyeznek, amelyen 2 és 10 nm közötti nagyságú nanokristályok lapulnak. Ezek a nanokristályok méretüktől függően más és más színt jelenítenek meg, a végeredmény pedig szemmel láthatóan jobb színminőség lesz.

Ahogy látjuk, a gyártók szélsebesen haladnak a technológiai fejlesztésekkel. Sajnos a szolgáltatók által adott műsorok jelerőssége messze elmarad attól, amit a készülékek már tudnak. Full HD és 4K Tv adásokról egyelőre szó sincs, a műsorok kis része látható HD felbontásban. Full HD felbontás az internetre feltöltött anyagokból és videokamerás felvételekből, valamint TV játékokon és Blu-ray DVD lejátszókon élvezhető, 4K felbontás pedig egyelőre csak demo albumokon létezik hazánkban.

Cimkék: 

A cikk partnere: 

Teteje