Egyre többen vannak azok, akik felismerik, hogy az eddigi stratégiák idejét múltak. De vajon tudja-e valaki, hogy milyen irányba kell haladni ahhoz, hogy új lehetõségeket találjanak, amit újult erõvel tudnak felhasználni? Talán az egyéni erõlködés ideje lejárt már? Talán eredményesebb lehet összedobni mindazt amink van, és közösen gondolkodni a jövõrõl?
"...Mit remélek ettől a könyvtől? Azt, hogy csendes forradalmat indít el szemléletünkben, ahogyan a halálra és a haldoklókkal, az életre és az élőkkel való törődésre tekintünk..."
A Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége találkozót szervez, amelyen nem egy konkrételőadó előadását hallgatjuk meg, hanem - rendhagyó módon - a résztvevők mondják el, milyen gondolatok, problémák foglalkoztatják őket. A hangos együttgondolkodás a válaszok megtalálásában is segítene bennünket. Pl. alkotmányosság, jövőkép, általános helyzet, összetartás a hétköznapokban.
A nyugdíjas, aki nem a halált várja! Több okból újra előtérbe kerül a nyugdíjas élet. Mi lesz, ha mi is elérjük azt a kort, amikor letesszük a lantot? Olvastam egy felrázó cikket, melynek lényegét megosztom olvasóimnak.
2012-ben nyilvánosságra hozták az egyes országok általános boldogságát vizsgáló World Happiness Report indexet. Az Earth Institute gondozásában készült jelentésből kiderül, hogy Magyarország csupán a 96. helyet foglalja el.
A természet kincseit és szépségét ünnepli Ertsey Attila és Sárkány Sándor terve, amelyet a Milánói Expo pályázatára készítettek. Kultúra és mezőgazdaság összefonódásából interaktív koncepció és többfunkciós terek születtek.
Tudjuk már, hogy az igazi boldogságot úgy tapasztalhatjuk meg, ha másokat boldoggá tudunk tenni.
Ebből fakad az a hozzáállás, hogy nem kivenni, kapni, hanem bevinni, adni akarunk valamit a közösségnek.
Tóth Gyula, aki keresi a múlt igazságát, írásain keresztül igyekszik bennünk is felkelteni az érdeklődést eziránt. A kétely mindig elindít egy nem szokványos úton.
A negyvenhatodik alkalommal megrendezett színpompás forgatag idén több újdonsággal, különlegességgel gyarapítja a virágkarneválok történetének már most is páratlan statisztikáját.
A hangrezonanciát ősidők óta használja az emberiség a gyógyításban. A hangnak lehet ártó vagy gyógyító hatása. A környezeti zajok nem tesznek túl jót velünk, és vannak olyan hangok, melyek kifejezetten csodákra képesek.
A gyermekeink életében a mese nagyon fontos szerepet tölt be. A mesék világa ma is élni tanít, rádöbbent az egyéni döntések és tettek fontosságára, nélkülözhetetlenségére - a személyes erőfeszítés horderejét hangsúlyozza.
A talpmasszázs lényege a reflexológia. A talpunk megfelel a testünk térképének, azaz minden terület megfeleltethető egy-egy szervnek. Minden szerv helye megtalálható a talpon. A jobb láb a jobb oldali szerveknek, a bal láb a bal oldali szerveknek felel meg. Azonban a fej és a fejen lévő szervek esetében kereszteződés tapasztalható.
A Chi (Csi, Qi) az életerő, energia, mely mindenütt jelen van, mindent áthat. Mennyisége, minősége határozza meg életünket, egészségünket. A Chi éltet, táplál, védelmez, szabályozza élettevékenységeinket.
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöksége tavaly novemberben kérte fel Kari Irént, a Platinum Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat igazgatóját, hogy egy munkacsoport segítségével, annak irányításával készítse el a temetkezési szakma új, modern etikai kódexét.
Torma Zoltán gondolatai a Shiatsuról.... "A béke szigete, a visszarendeződés ideje is eljön, és akkor kell egy komplex megoldás, ami feloldja, kiegyenlíti a testben, lélekben történt negatív változásokat."
A szövetkezet, mint szervezeti forma, a szocialista rendszer emlékei következtében negatív felhanggal szerepel. Ám elveit és céljait tekintve a legökológikusabb összefogási forma.
A debreceni Harmónia Házban nagyon sok lehetőséget találhatunk testi-lelki-szellemi jóllétünk megtartására és helyreállítására. Programok, előadások, masszázs, tanácsadás stb. Ízelítőül néhány a cikkben....jóslás, sorselemzés és tanácsadás....reiki kezelés....shiatsu masszázs terápia....
Jean Shinoda Bolen Bennünk élő istennők című könyvében (Bolen, 1997) olvashatunk a nők egyfajta megközelítéséről:
Bolen jungiánus pszichoterapeuta, aki több évtized terápiás tapasztalatából új elméletet alkotott, melyben felhasználja a jungiánusok görög istenekről, mint archetípusokról szóló gondolatait. Elgondolása szerint a görög istennők prototipikusan jellegzetes viselkedés- és viszonyulásmintákat hordoznak. Mi szerep-prototípusnak tekintjük őket, amelyek különböző arányban keveredve minden nőben megnyilvánulnak. Az istennő-típusok az előző részben tárgyalt szerepeket továbbiakkal gazdagítják, és újabb nézőpontokkal árnyalják. Vizsgálódásainkban ezeket az archetípusokat próbáltuk fellelni a körülöttünk élő, különböző korú, foglalkozású és családi állapotú nőkben.*
